Munkaterv

Közvetlen célunk elérésének éves munkaterve
Kezdet: 2022. 12.01. 

A PPKE BTK VJTK Prevenciós Pedagógiai Műhely éves munkaterve

Időbeosztás		PPKE BTK VJTK
2022.09.01.		Tárgyalás, feladjánlás, befogadási kérelem átadása
10.01.		Szerződéstervezet
11.01.		Szerződések átadása, honlap létrehozása 01. A PPM éves munkaterve
12.01.		02.Történeti tudás
		0.3. Szakdolgozati Erasmus témák1 javaslata hallgatóknak
2023.01.01.		04. Témák és tevékenységek
02.01.		05. Személyek és professziók
03.01.		06. Intézmények feladata
04.01.		07. Képzések tartalma
05.01.		08. Képzések tartalma
06.01.		09. Képzések tartalma
07.01.		10. Képzések tartalma
08.01.		11. Képzések összesítése
09.01.		12. Sajátosságunk
10.01.		13. Javaslat a tanárképző kar és a dékáni hivatal számára * Jelentés az elvégzett munkáról, javaslat a fejlesztés következő fázisára, a közvetett cél elérésére
11.01.		14. Képzési terv, diszciplína bevezetése a tanárképzésbe, akkreditálás
12.01.		15. Erasmus témák kiírása hallgatóknak szakdolgozatra

02. Történeti tudás

A szituatív felelősség és tudatosság helye

a) felhasznált tudásunkban,
b) a preventív kritériumok és
c) a történeti tudás szempontjából.

a)A prevencióhoz felhasznált tudás lehet: 1.történeti, 2.gyakorlati, 3.reflexív, 4. meta-tartalom, melyet adott szituáció kezelése érdekében adottságai és képessége szerint mindenki felelős elsajátítani és tudatosan felhasználni. A ’tagolt rész’ jele megfelel annak az önkényes tagolásnak, melyet a munkafolyamat végső koordinálásához fogunk felhasználni.

Ssz.	Tagolt rész neve és jele	A tudástartalom típusának felhasználása	Szituatív preventív felelősség megjelenése	Jog	Időbeli tartományok
	integrációs folyamatok [10.01.1-26.]	↕↔ integrációs térben vertikális és horizontális hatásokhoz	↑↔ magasabb integrációs szintre emeléshez és horizontális hatásokhoz	↓↔ praxisokban alacsonyabb szintre kiterjedő és horizontális hatásokhoz	↑↕↔↓ az integrációs folyamatok jogi háttere: [08.04.15.]
1.	tudástípus [02.06.01.]	történeti tudás	nevelésfelfogások, irányzatok, elméletek, ideológiák	hagyomány, tárak, adatbázisok létrehozásának, használatának jogossága	Távolabbi múltból jelenig
2.	tudástípus [02.06.02.]	gyakorlati tudás	módszerek, eszközök, formák tudatos felhasználása	szokás, törvény, rendelet, szabály, gyakorlás, rutin engedélyezése	Jelenidőre vonatkozóan
3.	tudástípus [02.06.03.]	reflexív tudás	gyakorlatot követő eredmények összesítése	emlékezés, felidézés, elemzés, tudatosítás elfogadása elegendő alapként	Jelenből az eseményig visszatekintve
4.	tudástípus [02.06.04.]	meta-tudástartalmak	PIAGET, Jean, JUNG, Carl, G., FREUD, Anna COHN, Ruth Ch. stb	megbízható, hiteles alapra hivatkozás felhasználásának jogossága	Keletkezésétől érvényességi időtartama végéig

 

b) A prevenciótörténetet a preventív kritériumok (1.kommunikáció, 2.kölcsönösség, 3.késlekedés nélküliség, 4.hitelesség, 5. képességek rendelkezésre állása) szempontjából idézzük fel. A kritériumoknak megfelelés adottságokhoz, képességekhez köthető.Adott szituációban a személy tudatos tevékenységére van szükség kompetenciája szerint.

Ssz.	Tagolt rész jele	A tudástartalom felhasználása az integrációban ↕↔	Szituatív preventív felelősség a történelem folyamán az integráció szempontjából ↑↔	Jog az integráció szempontjából ↔↓	Időbeli tartományok az integráció szempontjából ↑↕↔↓
1.	[08.10.01.]	1.kommunikáció	információk, személyes faktorok, társadalmi környezet figyelembevétele	technikai rendszerek, személyiségi jogok, médiafolyamatok tudatos szabályozása	a vonatkoztatási keretek érvényességének időtartamában
2.	[08.10.02.]	2.kölcsönösség	eredetfüggetlen tranzaktív kezdeményezések az emberi méltóságnak megfelelően	lehetővé tétele, engedélyezése, biztosítása	a tranzakciók időtartamában
3.	[08.10.03.]	3.késlekedés nélküliség	a személyek pozíciója szerint ITT és MOST	a lehetőségek, a felelősségek és a kötelességek szabályozása	a preventív hatásgyakorlás szükségességének tudatosításakor
4.	[08.10.04.]	4.hitelesség	kompetenciák szerint, aktuálisan korszerűség, érvényesség	tudatos működési feltételek meghatározása	a civilizáció jelen idejében
5.	[08.10.05.]	5.képességek rendelkezésre állása	felkészültség, fenntartható törekvés	tartalékolás, készletezés, felhasználás tudatos szabályozása	a felmerülő oknak megfelelő hatásgyakorlás idejében

 

c) A történeti tudás jelentősége a tapasztalatok, az előrelátás és a belátás szempontjából vázlatos leírásban.

Ssz.	Tagolt rész jele	A tudástartalom felhasználása az integrációban ↕↔	Szituatív preventív felelősség a történelem folyamán az integrációban ↑↔	Jog az integráció szempontjából ↔↓	Időbeli tartományok az integráció szempontjából ↑↕↔↓
1.	[08.]	tapasztalat	a tapasztalat értelmezése a filozófiára, gondolkodásra, emberre, természetre, emberi alkotásokra vonatkozóan pl. jelértelmezés és ítéletalkotás megalapozása	hivatkozik rá, tudatos hozzáférést tesz lehetővé, szabályozza megszerzése lehetőségét	kezdetétől belátható keretekig
2.	[08.]	előrelátás	az előrelátás értelmezése a közeli folyamatokra, távolabbi események változására vonatkozóan pl. következtetés és extrapoláció eseteiben	megalapozott következtetések tudatos elfogadásának lehetővé tétele vagy kizárása	a folyamat még figyelemmel kísérhető időtartamáig
3.	[08.]	belátás	a belátás értelmezése az esemény bekövetkezésére vagy feltételezésére vonatkozóan pl. LONERGAN, Bernard	tudatosított személyes garanciák és jóhiszeműség szerint	adott esetben

 

Adott szituációban a hatásgyakorló törekvések oka változatos lehet, melyeket a beavatkozás fő jellemzői [08.08.(1-7.)] szerint tudunk csoportosítani: 1.feladatok ellátása, 2.problémák megoldása, 3.kérések teljesítése, 4.kérdések megválaszolása, 5.új tapasztalatokhoz, 6.új információkhoz, 7.új élményekhez juttatás. Mindegyik csoportban feltérképezhetjük a teendők kataszterét és adott szituációban tudásunkat felhasználva, a kritériumoknak megfelelve felelősségünk szerint, kompetenciánk alapján tudatosan cselekedve céljainkhoz közelebb kerülhetünk.

03. Szakdolgozati Erasmus témák javaslata hallgatóknak 

A pápai enciklikák és ERASMUS 

Preventív szempontból javasoljuk hallgatók számára –különösen a szakdolgozati témák megválasztásához – a következő témáknak részben vagy egészben való kidolgozását. Bármely felsőoktatási területről várjuk hallgatók jelentkezését két témakörben: 

1. 'Egyház és világ' témában XXIII. János pápa enciklikái alapján: A keresztény ember felelőssége és tudatos tevékenysége. Ehhez Rotterdami ERASMUS műveiből javasolt keresni csatlakozó pontokat (pl. ’A valódi teológia útja’, Erasmus: ’Bevezetés az Újszövetség-fordításhoz’, ’Magyarázat a 38.zsoltárhoz’, ’Szent Hiláriusz-kiadás előszava’, ’Levél Schlechtához’, ’A szabad akaratról’, ’Levél Volziushoz és Botzheimhez’). - Az egyházban megvalósult szinodális kommunikáció is felhasználható.
2. Az 'Értelem korlátai' témában a "Pacem in terris" enciklika alapján Erasmustól ’A balgaság dícsérete', ’Az epikureus párbeszéde’, ’A szabad akaratról’, ’Levél V.Károly császárhoz’, ’A béke panasza’, ’Bevezetés az Újszövetség-fordításhoz’, ’A tanulmányok módszere’ című Erasmus szövegek bármelyikének felhasználásával. - Az egyházban megvalósult szinodális kommunikáció is felhasználható.

A tanulmányok beküldésének címe:czakokal@gmail.com és határideje: 2023.szept.30.

A felhasználható műveket a felsorolt címek szerint lehet megtalálni a könyvtárakban vagy a MEK (Magyar Elektronikus Könyvtárban). – Az elkészült műveket a PPKE – PPM elektronikus kiadványaként publikáljuk.

 

04. TÉMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

A.Témák

Jelek, szavak, fogalmak, jelentések, értelmezések, leírások, kifejtések, szituációk, történetek vesznek körül bennünket, melyek jórésze írott, leképezett, megfeleltetett formákban, művészi alkotásokban, könyvekben halmozódnak, virtuális terekben rögzülnek, hagyományokban öltenek formát. A megelőzéssel kapcsolt tartalmak a megragadott jelentések építőköveiből épülnek, a közöttük lévő viszonyok alapján öltenek valamilyen formát. A valóságról való mondanivalónk közlésének eszközét látjuk abban, hogy az érvényes jelentéseket használjuk kommunikációnkban. Sokféle szótár létezik. A szavak útvesztőjétől az emberi értelem képes eljutni a valóságról való gondolkozásig. A bölcs ember a szavak birodalmában egyfajta ’homo economicus’, erőforrásaival gazdálkodó lényként akkor nem veszíti el értelmezési távlatait, ha a tárgyalható tudástartalmat tagolja és a valóság szituációiban, történéseiben szükséges felelős tevékenységéhez felhasználja. A mondanivaló egységeit számjellel (#, hash) megjelöljük. Ha a tárgyszavakat jól választjuk meg, megkönnyítjük a kulcsszavak szerinti kutatásokat és a hatékonyabb működést. Képességeink alapján a részvétel, szituáció alapján a kötelezettség, kompetenciánk alapján a felelősségvállalás, figyelmünk alapján a tudatosítás vonatkozásában tudjuk mérlegelni teendőinket. A hatásgyakorlás a valóságos eseményekben hoz változást.

A tagolás esetünkben, a preventív tartalmak tagolására vonatkozik. A felelős és tudatos hatásgyakorlás érdekében a valóság 11 modulját, benne azok blokkjait és elemeit jelöljük meg. Adott szituációban, folyamatban felhasználható tartalmak kulcsszavait megjelöljük a szakmai kommunikáció megkönnyítésére. Nyitott a blokkok és elemek tára, a valóság által újként felveendő új blokk és egység felvehető a teljes tartalomba. – A felvett modulok, blokkok és elemek mindegyike elé #jelet teszünk. A kutatások, leírások, elemzések, tanulmányok számára az alább bemutatott tudástartalom minden modulja, blokkja, eleme elé #jel tartozik. Ha valaki írásos anyagot készít, akkor a tárgyszavat témabesorolásként, főcímként és a kifejtésben felhasznált további tartalmakat kulcsszavakként a már kialakult táblázatból vegye, vagy ha szükséges, vezessen be új tárgyszavat, a blokkok és elemek eddigi csoportjához.

A preventív hatásgyakorláshoz tartozó tartalmak moduljait, blokkjait, elemeit a következő táblázat tartalmazza:

Ssz	Modul	Blokk	Elem
01.	Jel – információ	01.01. analógia	01.01.01.	analóg
			01.01.02.	nem analóg
		01.02. adatok alapja	01.02.01.	folytonos jel
			01.02.02.	diszkrét idejű jel
			01.02.03.	kvantált jel
			01.02.04.	digitális jel
		01.03. tulajdonságai	01.03.01.	numerikus
			01.03.02.	szintaktikus
			01.03.03.	szemantikus
			01.03.04.	pragmatikus
			01.03.05.	apobetikus
		01.04. ideáltípusai	01.03.01.	közös
			01.03.02.	kötött
			01.03.03.	teljes
			01.03.04.	nemteljes
			01.03.05.	tökéletes
			01.03.06.	nemtökéletes
			01.03.07.	szimmetrikus
			01.03.08.	nemszimmetrikus
			01.03.09.	determinisztikus
			01.03.10.	sztochasztikus
		01.05. sztochasztikus	01.05.01.	stacionárius – ergodikus
			01.05.02.	nemstacionárius
		01.06. észlelés	01.06.01.	érzékszervekkel közvetlenül
			01.06.02.	eszközökkel közvetetten
02.	Értelmezés	02.01. mennyiség	02.01.01.	számlálható
			02.01.02.	nemszámlálható
		02.02. paraméter	02.02.01.	megnevezett paraméter
		02.03. skála	02.03.01.	megnevezett skála
		02.04. minőség	02.04.01.	megnevezett minőség
			02.04.02.	fogalommegosztás
		02.05. adat	02.05.01.	megadott adat
		02.06. a tudástartalom típusa	02.06.01.	történeti tudás
			02.06.02.	gyakorlati tudás
			02.06.03.	reflexív tudás
			02.06.04.	meta-tudás
03.	Ítélet	03.01. helyes gondolkozás	03.01.01.	logika
			03.01.02.	kritika
			03.01.03.	normakristályosítás		-01.			természeti
						-02.			erkölcsi
						-03.			tradicionális
						-04.			szokás
						-05.			jog
						-06.			divat
			03.01.04.	diagnózis
			03.01.05.	adatfeldolgozás
			03.01.06.	adatfelhasználás
			03.01.07.	adatok érvénytelenítése
			03.01.08.	nem adatolt jelenségek kezelése
04.	Attitűd	04.01. elmozdulások iránya	04.01.01.	önkontroll, ellenőrzés
			04.01.02.	visszahúzódás, elszigetelődés
			04.01.03.	hiányos mentális egészség
			04.01.04.	féktelenség, határok átlépése
			04.01.05.	spontaneitás
			04.01.06.	önaktualizálás, részvétel
			04.01.07.	teljes mentális egészség
			04.01.08.	alkalmazkodás, határok megtartása
		04.02. más szempontok	04.02.01.	pl. tartalmak, intenzitás, adottságok
05.	Döntés	05.01. komponensei	05.01.01.	szükséglet
			05.01.02.	részben tudatosítható					ösztön
									vágy
									érzelem
			05.01.03	igény
			05.01.04	attitűd
			05.01.05	érdek
			05.01.06	kapcsolat
			05.01.07.	érték
			05.01.08.	motiváció		-01.			kívánatosság
						-02.			akadályok
						-03.			értékesség
			05.01.09.	tudatosság, indoklás
			05.01.10.	célok
			05.01.11.	akciók
			05.01.12.	hálózat
		05.02. formája	05.02.01	egyéni
			05.02.02.	közösségi
		05.03. érvényesítése	05.03.01.	szándék megfogalmazása
			05.03.02.	megvitatása
			05.03.03.	tervek, pályázatok
06.	Életciklus	06.01. a személy folyamatainak iránya	06.01.01.	orientációk
			06.01.02.	evolutív – kibontakozó
			06.01.03.	devolutív – nem kibontakozó
		06.02. egyéni jellemzők	06.02.01.	neuroticitás
			06.02.02.	extraverzió
			06.02.03.	nyitottság
			06.02.04.	együttműködés
			06.02.05.	lelkiismeretesség
		06.03. életmód	06.03.01.	táplálkozás
			06.03.02.	mozgás
			06.03.03.	közösségi kapcsolatok
		07. az emberi természet	06.04.01.	szabad döntés
			06.04.02.	értelmesség
			06.04.03.	lelkiismeretesség
07.	Szituációk	07.01. életkorok	07.01.01.	magzat	magzat
			07.01.02.	gyermek	-01.				csecsemő
					-02.				bölcsődés
					-03.				óvodás
					-04.				kisgyermek
					-05.				serdülő
			07.01.03.	fiatal	-01.				ifjú
					-02.				fiatal felnőtt
			07.01.04.	felnőtt	-01.				korai felnőttkor
					-02.				középső felnőttkor
					-03.				késő felnőttkor
		07.02. generációk	07.02.01.	együttese
			07.02.02.	kijelölt generáció
			07.02.03.	generációk kapcsolata
		07.03. mikroszituáció	07.03.01.	folyamatai
			07.03.02.	szereplői
			07.03.03.	kontextusa
			07.03.04.	időtartama
			07.03.05.	helyünk a világban
08.	Hatásrendszer	08.01. kommunikáció	08.01.01.	eredményorientált
			08.01.02.	megértésorientált
		08.02. tranzakciók	08.02.01.	szinten belüli
			08.02.02.	szintek közötti
			08.02.03.	rendszerbeli funkciója CRM, (K,F,I)
		08.03. akciók	08.03.01.	rokonszenv kinyilvánítása
			08.03.02.	ellenszenv kinyilvánítása
			08.03.03.	együttműködés
			08.03.04.	versengés
			08.03.05.	adás
			08.03.06.	elvétel
			08.03.07.	segítés
			08.03.08.	akadályozás
			08.03.09.	könnyítés
			08.03.10.	nehezítés
			08.03.11.	szolidáris tevékenység
			08.03.12.	erőszak alkalmazása
		08.04. praxisok	08.04.01.	család
			08.04.02.	csoportok				-01.	életkor
								-02.	speciális
			08.04.03.	nevelés
			08.04.04.	munka
			08.04.05.	népesség
			08.04.06.	szociális
			08.04.07.	egészségügy
			08.04.08.	ipar
			08.04.09.	kereskedelem
			08.04.10.	gazdaság
			08.04.11.	technika
			08.04.12.	sport
			08.04.13.	művészet
			08.04.14.	tudomány
			08.04.15.	jog
			08.04.16.	vallás
			08.04.17.	település
			08.04.18.	képzés
		08.05. a beavatkozás alapja	08.05.01.	alkalmatlanság
			08.05.02.	betegség
			08.05.03.	bizonytalanság
			08.05.04.	bűn
			08.05.05.	bűnösség
			08.05.06.	éretlenség
			08.05.07.	hamisság
			08.05.08.	káosz
			08.05.09.	kár
			08.05.10.	kiszolgáltatottság
			08.05.11.	kulturálatlanság
			08.05.12.	elhagyatottság
			08.05.13.	szegénység
			08.05.14.	szomorúság
			08.05.15.	agresszivitás
			08.05.16.	megszégyenítettség
			08.05.17.	békétlenség
			08.05.18.	üldöztetés
		08.06. a beavatkozás jellege	08.06.01.	elsődleges: mindenkire vonatkozik
			08.06.02.	másodlagos: célcsoportra vonatkozik
			08.06.03.	harmadlagos: egy személyre vonatk.
		08.07. a beavatkozás ideje	08.07.01.	pontszerű
			08.07.02.	szakaszos
			08.07.03.	legkisebb változást követő
			08.07.04.	állandó/folyamatos
		08.08. a beavatkozások fő jellemzője	08.08.01.	feladat ellátása
			08.08.02.	probléma megoldása
			08.08.03.	kérés teljesítése
08.08.04.	kérdés megválaszolása
08.08.05.	új tapasztalatokhoz juttatás
08.08.06.	új információhoz juttatás
08.08.07.	élményhez juttatás
08.09. a beavatkozás kívánt eredménye	08.09.01.	egyenlő értékű elbírálás
	08.09.02.	igazságos elosztás
	08.09.03.	optimalizálás
	08.09.04.	váltások bevezetése
	08.09.05.	béke védelme
	08.09.06.	fejlesztés
	08.09.07.	jogérvényesítés
	08.09.08.	visszaélés megszüntetése
	08.09.09.	munkahelyek teremtése
	08.09.10.	problémák szinergikus kezelése
	08.09.11.	javak rendelkezésre bocsájtása
	08.09.12.	biztonság erősítése
	08.09.13.	közlekedés ésszerűsítése
	08.09.14.	védelem erőszakkal szemben
	08.09.15.	veszélyek elhárítása
	08.09.16.	segítségnyújtás
	08.09.17.	tudatosság megváltoztatása
	08.09.18.	tervszerűség és eszközök biztosítása
	08.09.19.	egymás jobb megismerése
	08.09.20.	balesetek visszaszorítása
	08.09.21.	implementáció
08.10. preventív kritériumok	08.10.01.	kommunikativitás
	08.10.02.	kölcsönösség
	08.10.03.	rendelkezésre állás
	08.10.04.	érvényesség
	08.10.05.	rendelkezésre állás
08.11. tanítás és tanulás	08.11.01.	formális, tananyaghoz kötött
	08.11.02.	személyes képességhez igazodó
	08.11.03.	folyamatirányítástól függő
	08.11.04.	közösségi hatást érvényesítő
08.12. szocializáció	08.12.01.	identitás
	08.12.02.	motiváltság
	08.12.03.	hagyományok átvétele
	08.12.04.	csoporthoz tartozásra törekvés
	08.12.05.	csoportba való befogadottság
	08.12.06.	önálló feladatvállalás a csoportban
	08.12.07.	célok megválasztása
	08.12.08.	legitimáció megszerzése
	08.12.09.	események kompetens értelmezése
	08.12.10.	hálózati hely biztosítása
	08.12.11.	küzdés a populációba való fennmaradásért
	08.12.12.	működés transzcendens kapcsolatban
08.13. segítés	08.13.01.	informálás
	08.13.02.	orientálás
	08.13.03.	folyamat figyelemmel kísérése
	08.13.04.	bekapcsolódás
	08.13.05.	kezdeményezés
	08.13.06.	érdekérvényesítés
	08.13.07.	érdekvédelem
	08.13.08.	értelmes tevékenység biztosítása
	08.13.09.	szubszidiáris kisegítés
	08.13.10.	áldozatvállalás
08.14. mentés	08.14.01.	hátrányos megkülönböztetés megszüntetése
	08.14.02.	energiahiány csökkentése
	08.14.03.	éhinség csökkentése
	08.14.04.	globális felmelegedés csökkentése
	08.14.05.	háborúk visszaszorítása
	08.14.06.	járványok csökkentése
	08.14.07.	jogtalanságok csökkentése
	08.14.08.	korrupció visszaszorítása
	08.14.09.	környezeti pusztulás lefékezése
	08.14.10.	munkanélküliség felszámolása
	08.14.11.	népességrobbanás szabályozása
	08.14.12.	szegénység visszaszorítása
	08.14.13.	üldözések felszámolása
09.	Eseményszférák	09.01. változásterek	09.01.01.	endoszféra[1]
			09.01.02.	mikroszféra
			09.01.03.	mezoszféra
			09.01.04.	exoszféra
			09.01.05.	makroszféra
		09.02. populáció	09.02.01.	totálpopuláció			-01.		kombináció
							-02-		migráció
							-03.		szelekció: a,b,c
							-04.		hirtelen rögzülő
							-05		sodródás
		09.03. nagyságrendek	09.03.01.	Univerzumtól a gyenge kölcsönhatások tartományáig (1044)
10.	Integrációs szintek	10.01. tárgytól a virtuális E-ig	10.01.01.	I. tárgy
			10.01.02.	II. egyed
			10.01.03.	III. család
			10.01.04.	IV. csoport
			10.01.05.	V. intézmény
			10.01.06.	VI. község
			10.01.07.	VII. körjegyzőség
			10.01.08.	VIII. nagyközség
			10.01.09.	IX. város
			10.01.10.	X. vármegyei jogú város
			10.01.11.	XI. vármegyeszékhely
			10.01.12.	XII. járás
			10.01.13.	XIII. vármegye és Budapest
			10.01.14.	XIV. ország-régió
			10.01.15.	XV. országrész
			10.01.16.	XVI. ország
			10.01.17.	XVII. szubrégió
			10.01.18.	XVIII. régió
			10.01.19.	XIX. kontinens
			10.01.20.	XX. kultúra
			10.01.21.	XXI. interkultúra
			10.01.22.	XXII. globális
			10.01.23.	XXIII. virtuális
			10.01.24.	XXIV. planetáris
			10.01.25.	XXV. galaktikus
			10.01.26.	XXVI. kozmikus
		10.02. változási folyamatok	10.02.01.	fizikai
			10.02.02.	kémiai
			10.02.03.	geológiai
			10.02.04.	biológiai
			10.02.05.	pszichológiai
			10.02.06.	szociológiai
			10.02.07.	spirituális
			10.02.08.	nootikus
		10.03. funkcióváltozások	10.03.01.	elemek méretbeli változásával
			10.03.02.	elemek számbeli változásával
			10.03.03.	elemek differenciálódásával
			10.03.04.	kapcsolatok változásával
			10.03.05.	fejlődés mértékének változásával
			10.03.06.	a különbözőség elvesztésével
			10.03.07.	funkció elfajulása
			10.03.08.	működés megszűnése
			10.03.09.	funkcionáló szervezet megszűnése
		10.04 kultúra	10.04.01.	létezésre, informciókra, gondolkodásra irányuló tudományok
			10.04.02.	a természetre irányuló tudományok
			10.04.03.	emberre vonatkozó tudományok
			10.04.04.	az ember alkotásaira irányuló tudományok
		10.05. vallások	10.05.01.	politeista vallások
			10.05.02.	természeti vallások
			10.05.03.	az örök világtörvényvallásai
			10.05.04.	a történeti, Isten-kinyilatkoztatás vallásai
			10.05.05.	egyéb új mozgalmak
11.	ESEMÉNY MINŐSÍTÉSE	11.01. minősítési szempontok	11.01.01.	ÉP, egész/ része vagy nem						I/N
			11.01.02.	EGY/ része vagy nem						I/N
			11.01.03.	FONTOS/ része vagy nem						I/N
			11.01.04.	IGAZ / része vagy nem						px
			11.01.05.	INTEGRÁLT/ része vagy nem						I/N
			11.01.06.	MINŐSÉGI/ része vagy nem						I/N
			11.01.07.	JÓ / része vagy nem						px
			11.01.08.	SZENT / része vagy nem						I/N
			11.01.09.	SZÉP/ része vagy nem						px
			11.01.10.	TELJES/ része vagy nem						I/N
			11.01.11.	VALÓSÁGOS/része v. nem						I/N
			11.01.12.	VIRTUÁLIS/ része vagy nem						I/N

[1] Benne: milieu intérieur 

 

B. Tevékenység megalapozása, a tudás alkalmazása

A #tagolt tartalomban meg kell jelölni a kiválasztott résszel kapcsolatos tevékenység preventív célját.

A tevékenység során arra építünk, amelyet a teljes tudástartalomból rá vonatkoztatunk. Érdemes kitérni arra, hogy mi 1. a beavatkozás fő jellemzője [08.08.] 2. melyek a fő változtatási területek, 3. melyek a tudományos alapok, 4. alapvető elvek, szabályok és eljárások, 5. valamint milyen módszerek alkalmazására van lehetőség.

A hatásgyakorlás mindig adott szituációban valósul meg. A tranzakciók által transzportált tartalmak hozzák létre a célt közelítő változásokat. A negentrópikus lépcsőn való haladás útján szeretnénk a felelős és tudatos preventív tevékenységet előmozdítani. - Tudásunk gyarapodik a preventív toposzokban. Olyan adatbázist kell létrehoznunk, amelyik befogadja az új információkat és a régit felhasználhatóvá teszi. Csak az az adatbázis lesz alkalmas a preventív tevékenység számára, amelyhez a hozzáférés sokak számára lehetséges, amelyik a digitális szakadék csökkentésére alkalmas, a preventív stratégiák fejlesztésére, valamint a hálózatos működés kiépítésére hatékony eszköz az egyéni és a közösségi munkához.

 

 

 

05. Személyek és professziók

Identitás, képességek, szocializáció, legitimáció, kompetencia, professzionális tevékenység
együttesében gondolkozunk. A prevencióban személyek folyamatokban vesznek részt valamilyen
kontextusban adott időtartományon belül.
A személyek identitása integrációs szintek szerint megjelölhető. - A személyek képességének mértékét
az átlagtól eltérő mérték esetén szoktuk figyelembe venni. A személyes kiváló képesség és a
képességek kisebb mértékben birtoklása az 'eltérő' csoportba tartozást vonja maga után. A képzési
rendszerben a képességekhez illeszkedik a legitimáció megszerzése, a kompetenciának megfelelő
tevékenység. A képességek – norma – képzések olyan preventív területre vezetnek bennünket,
melyekkel kiemelten foglalkozunk, illetve több vonatkozásban, pl. tehetségek vagy
fogyatékosságokkal küzdők, SNI csoportba tartozók számára képzéseket indítunk. A sajátos célkitűzés
saját professzionális munkát kíván, melyre a képzési rendszer sok vonatkozásban teljesen felkészült
már jóideje, és az új lehetőségeknek megfelelően változott is. Mégis a preventív hatásgyakorlás
szempontjából folyamatosan bővülő tudásra támaszkodva változásokra kerülhet sor. Leginkább a
normaértékek szerint történő hatásgyakorlás megújítására van szükség a teljes képzési rendszerben.
Döntő a preventív képzés saját profiljának megfelelő változások érdekében más hagyományos
professziók bekapcsolódása a fenntartható prevenció megvalósításába. Több lépésben történhet meg a
kapcsolatok kialakítása. Elsőként az oktatás és az egészségügy területén meglévő professziók
preventív kapcsolatát szorgalmazzuk. A 'preventív felelősséget' az oktatásban és az egészségügyben
közös elvek, szabályok és eljárások mentén, a 'preventív tudatosságot' pedig a megszerzett
kompetenciák alapján gyakorolt tevékenységben látjuk összhangba hozhatónak.

 

06. Intézmények feladata

Történelmileg kialakult helyzetében minden intézmény saját képessége szerint vehet részt a
prevencióban. Részkompetenciák szerint minden intézményt érint felelőssége és tudatos tevékenysége
révén a prevenció. Nincs olyan intézmény a képzés rendszerében, amelyik képes volna egy
fenntartható intézményi működésnek helyet adni. Önálló intézményi keretben lehet a tudásanyag
gondozását, a képzési feladatok ellátását, a gyakorlati eredmények számon tartását, a tapasztalatok
elemzését, az adatforrások rendelkezésre bocsátását biztosítani.
A szociológiai praxisokban megvalósuló saját képzések lehetőséget kínálnak a 'preventív felelősség'
és a 'preventív tudatosság' témában való 'kooperatív preventív képzés' anyagának kidolgozására.
Ennek része a fogalmak, a preventív nyelvi kompetencia, a sokféleség kezelése, a perceptív képesség
fejlesztése, a társadalmi kommunikáció és az érvényes narratívák gondozása. Annak a közösségi
intellektuális mozgásnak a támogatása a feladata, ami a rend irányában való haladást hozza létre.
A megelőző tevékenység komplexitásának, az integrációnak a növekedése a teljes országos
rendszerben valósul meg; ez a biztonság egyik forrása. Egy felelősségi területét illetően jól
meghatározott intézmény nélkül a teljes közösség nem képes együttműködése során szinergikus hatást
kifejteni.

 

08. AZ INTEGRÁCIÓS SZINTEK BÁRMELYIKÉN VALAMELY SZITUÁCIÓBAN A SZEMÉLYES FELELŐSSÉG ÉS ANNAK TUDATOSÍTÁSA

Az önazonos feladatok felismerése a személynek és környezetének folyamataiból és viszonyaiból következik. A világ eseményeinek olvasata, értelmezése, mások olvasatával való összevetése és kommunikációja alapozza meg az önálló és a közös tevékenységet, annak szavakba foglalt közlését. – A kommunikáció során meg kell felelni a társalgás ún. maximáinak, amelyek a tartalmak egyértelmű kifejtését és mérlegelését teszik lehetővé a felek számára. – Mindenki olyan kötelezettség vállalását tartja magáénak, amelyben tennivalóját látja. A kötelezettség felismerése összetett folyamat, melyben egyéni és közösségi teendőinket azonosítjuk. – A kötelezettséggel való azonosulás eredményeként felelősségünk tartalmát felismerjük. Amennyiben figyelmünk a felelősséggel vállalt dolgokra irányul, azokat tudatosítjuk.

Az egyéni felelősség és tudatosság nem csak tárgyában, hanem mértékében, viszonyaiban is eltérő más személyekétől. A közös cselekvés lehetőségét a részben vagy egészben közös szükségletek, ösztönök, vágyak, érzelmek, érdekek, igények, attitűdök, kapcsolatok, motiváció mellett a lehetséges közös döntések és célok hozzák létre. Ennek eredményeként alakulnak meg a körök, csoportok, hálózatok, ennek mentén formálódnak a populációs változások a teljes reálpopulációban. Vannak kiemelten kezelt témák: pl. társadalmi igények, érdekkapcsolatok, gazdasági célok, rejtett és nyílt hálózatok, migráció, sodródás. Saját helyünkön a rend növelésének irányában elvégezhető feladatokat vállalhatjuk, és tudatosan cselekedhetünk. Mindez energiát igényel, amelynek nem csupán fizikai, hanem testi, lelki, szellemi arculata is van.

A legteljesebb felelősségvállalás és tudatosság annak a belátásnak az eredménye, amely az emberi energia végességére, tökéletlenségünkre, korlátozottságunkra vonatkozik, és amelyben eljutunk a transzcendens irányában megnyíló dimenzióhoz, amelyben figyelmünk a Lét Forrására irányul. Ez a Végtelenre irányuló odafordulás az a konverzió, amely az élet minden területén kapcsolódik az erkölcshöz, amelyben az ember fejlődése, korábbi állapotának meghaladása lehetővé válik a transzcendens kapcsolatban.

 

07. ÉS 09.

Az egyes normatív tudományokból az ítélet, a cselekvés szabályai, az esztétika, a logika vonatkozásában van mondanivalónk felelősségünket és tudatosságunkat illetően. Az emberre vonatkozó pozitív tudományokból, a természettudományokból, továbbá a pszichológiából és a szociológiából vehető ismeretek bővítik a felelősségünkre és tudatosságunkra vonatkozó tudásunkat. – Az emberi cselekvés erkölcsi kritériumait kutathatjuk, kutatjuk. A megelőző hatásgyakorlás kritériumait azonban magunk jelöljük meg. Ez az oka annak, hogy a preventív kritériumok teljesítését a felelősséggel és a tudatossággal összekapcsolhatjuk. Adottságaink szerint felelősek azért vagyunk, amiért tehetünk valamit, tudatosak abban lehetünk, aminek elérésére figyelni tudunk. A konkrét felelősség mindig módosul az adott állapotnak és a szituációnak megfelelően. A cselekvés akkor vezet jó eredményre, ha a létezők természetének és rendeltetésének megfelelően a rend növelése irányában eredményes. Erasmus műhelykonferenciánk tanulmányai ezt a tényt mutatják be az etika, az életvédelem, a generációk egymást támogató kapcsolataiban, a művészetben, az egyéni és közösségi otthon minőségi fejlesztésében, a művészetben, a biztonság növelésében, a vélemények alakításában, a lehetséges felismerésében és a szükséges megtételében, a média hatásgyakorlásában, az egymáshoz rendeltség útján a valóságról való beszédben, a jogos remény birtoklásában, a transzcendens kapcsolatban.

 

10. KÉPZÉSEK TARTALMA 

A fenntartható prevenció intézményének céljai: döntéselőkészítő javaslattétel a döntéshozók számára az integráció terein az információs ágak szinergikus működéséhez. A cél elérésének eszköze: összhang létrehozása az integráció folyamatában a jogi szabályozás és az egyéni/közösségi választások között. A döntéshozók döntéseinek megvalósítója a preventor. A preventor lényegénél fogva zoon politikon, azaz politikus lény, aki azért felhasználja az információkat, hogy felhasználjon mindent saját természete szerint, arra amire rendeltetett, hogy az egyéni és a közjót megvalósítsa.

Az intézmény 5 alegysége

FORRÁSOK – Adatbázis gondozása, rendelkezésre állása

TUDÁSANYAG – Tagolt tartalmak kifejtése a szakpolitikák figyelembe vételével

KÉPZÉS -Akkreditált képzési anyag átadása

FELHASZNÁLÁS -Preventív funkciók alkalmazás

TAPASZTALATOK - Korábbi és szerzett információk feldolgozása

Az intézmény kapcsolatainak alapja:

az információinak befogadása, feldolgozása, felhasználásra szolgáló kibocsátása (Az információs ágak szerint: 1. tudomány művelői, 2. jogosultságokkal ellátott professziók, 3. folyamatirányításban, kormányzásban információfelhasználók, 4.médiumok, 5.a determinisztikus jellegű folyamatokkal vagy a véletlenszerű előfordulással kapcsolatos professziók),

tagolt tartalmak fejlesztése a források alapján, a tudásanyag folyamatos fejlesztése,

a végzők lehetséges alkalmazási helyeinek bevonása a képzés rendszerébe,

 korábbi tapasztalatok, a fejlesztés és az előrelátás alapján beavatkozás és az események tudatosítása,

az új tapasztalatok feldolgozása a további tapasztalatszerzés, fejlesztés és előrelátás számára (észlelések, adatok, fogalmak, értelmezések, magyarázatok, ítéletek, attitűdök, döntések, célok, szituációk, populációk, rendszerek).

A fenntartható preventív tevékenységet intézmény garantálja a társadalomban

A 3 képzések a 4 gyakorlatban megszerzett tapasztalatokra, továbbá az egész rendszerre vonatkozó 5 elemzések eredményeire, a 1 feldolgozott adatokra, 2 a meglévő tudásanyagra épülnek.

 

11. A KÉPZÉSEK ÖSSZESÍTÉSE

A preventív eseményekkel foglalkozó intézményekben folyó munka és képzések megismerése és az intézményekkel való kapcsolattartás folyamatos tevékenység. A preventív beavatkozások taxonómiája alapján fejleszthetjük tudásanyagunkat és képzéseinket. Részletesebb kifejtés nélkül a taxonómiai tagolás a következő: 1. észlelés, 2. értelmezés, 3. részekre vonatkozó ítéletek, 4. attitűd, 5. döntések, 6.életciklus, 7. szituatív alkalmazás, 8.hatásrendszer elemzése, 9. elhelyezés az eseményszférában, 10. elhelyezés az integrációsszinteken, 11.minősítések. - A kognitív, affektív, fizikai, mentális, akarati, spirituális jellegű hatásgyakorlás gondolatban jórészt elkülöníthető, de a valóságban egyszerre érvényesül.

 

2023. december

A megelőzési tudástartalom tartalmi tagolása és a preventív diszciplínák előkészítése után 2023 decemberére elkészült a preventor professzióra képzés folyamatának terve. A terv megvitatására a PPM-ben januárban kerül sor, amelyet követően februárban mindazon döntéshozó számára átadjuk munkatervünket, akik a fenntartható preventív funkciókkal kapcsolatban meghatározzák munkánk folytatását. - A preventor professzióra képzés folyamatának tervezett felépítése a következő:

KÉPZÉS	Képzési szakasz	Kreditpontok	Tartalom
ALAPKÉPZÉS	Preventor-asszisztens képzés	12 kredit	Közös tartalom
MESTERKÉPZÉS
	Mesterpreventor-képzés	12 kredit	Sajátos tartalom
TOVÁBBKÉPZÉS	Folyamatos továbbképzés	szabályozás szerint	Professzionális sajátos tartalom alapján

 

2024 január: Képzésből (3.) a Gyakorlatba (4.)

A KÉPZÉS első szakaszában az asszisztensek tudásanyagát kell elsajátítani. Megszerzésének online és nappali formáját a felsőoktatáshoz/tanárképzéshez ésszerű csatlakoztatni. A mesterképzés végén valamely fenntartható funkcióhoz csatolt mesterpreventor diplomát kap a végzős, aki ezt követően a tényleges gyakorlati munkára az úgynevezett hatásrendszeri képzés során nyeri el a preventor professzió gyakorlásának engedélyét adott időtartamra, amelyet kreditpontok elnyerésével folyamatosa megújíthat.

A változtatási folyamat megvalósítása érdekében a felkészítés teljes anyaga tartalmazza a változtatási folyamat információinak kezelésére, a folyamat tartalmára, irányára, tárgyára, a preventor betöltött szerepére és a tevékenység elemzésére vonatkozó elméleti és gyakorlati tudást. A megszerzett tudás a GYAKORLAT számára önálló praxisban, valamilyen közösségi szerveződésben vagy intézményi tevékenységben hasznosítható. A képzés során ún. Konzultációs-desk (3.→4.) áll a hallgatók rendelkezésére.

 

Gyakorlatból (4.) az Elemzésbe (5.)

Helyeket szoktunk megjelölni valamely professzió hasznosítása, működése, a GYAKORLAT számára. A Helyek valamilyen tevékenységre adnak lehetőséget vagy fizikai térben egy-több ponton meghatározva, vagy a virtuális térben telepítve.

A feladatok, problémák, kérdések, kérések, új információk, új tapasztalatok, új élmények helyein a létrejövő szituációk az integrációs tér bármely eleme között kialakulnak. Időben lejátszódó tranzakciók sora alkotja a változtatás folyamatát. A szociológiai praxisok (pl. képzés, egészségügy, sport) személyhez kapcsolt folyamataiban a preventor illetékességének megfelelően hatásgyakorló személy. Tevékenysége módszerhez, eszközhöz, alkalmazott formákhoz kapcsolódik. A kívánt cél elérésének folyamata ELEMZÉS tárgya. A gyakorlat során ún. GYAKORLAT csempe (4.→5.) áll a gyakorlati munkát végzők rendelkezésére.

 

Elemzésből (5.) a Forráshoz (1.)

Az ELEMZÉS magát a változtatás folyamatát elsősorban reflexív módon dolgozza fel, az érvényes tapasztalatokat ítéletek formájában megfogalmazza. Az egyes tranzakciók célszerűségét, a változtatási folyamat eredményeként kialakult mintázatot elvek, szabályok és eljárások szempontjából elemzi. A tünetek (tulajdonságok, időbeli megjelenések), az okok (uni-, multikauzaltitás) és a célok (uni-, multifinalitás) szempontjából kiszűrhető tényfelismeréseket tudatosítja a követő gyakorlati eset-, folyamat kezeléséhez.

Az elemzés a tüneti, kazuisztikai, a mal-formációkhoz tartozó, a defektológiába sorolt és a kinetológiai átrendeződés tényeit kataszterekben rendezi. A megállapítások, ítéletek tartalmát információként továbbítja a FORRÁS részegységhez. Az elemzéshez ún.: Elemzés-csempe (5.→1.) áll az elemzők rendelkezésére.

 

2024.április: Forrásoktól (1.) a Tudáshoz (2.)

Az információkat kezelő FORRÁS részegység az események és az objektivált valóság mennyiségi és a minőségi jellemzők szerinti kezelője. Foglalkozik a fenntartható rendszer Elemző részegységéből és a külső rendszerekből megkapott információkkal és adatokkal. A gyakorlati működés számára külön jelöléssel kezeli az információtípusok szerint elkülöníthető elemeket. Nyílt és zárt forráskódú anyagot tárol, szelektál, feldolgoz és eredményeit a Tudástár számára továbbadja.

A TUDÁS részegység azokkal a tartalmakkal dolgozik, amelyek hitelesek, érvényesek és feldolgozás után a céloknak megfelelően rendezhetőek, illetve alkalmazhatóak a tudásátadás folyamatában. Az adatok és forrás-információk eléréshez ún. FORRÁS-csempe (1.→2.) áll a felhasználók rendelkezésére.